Fentvan a friss:D
Nahát igen ez nagy lépés nálam.
Viszont most megszeretnélek kérni titeket arra, hogy had ismerkedjek meg veletek. Szeretném tudni, hogy ti, az olvasóim, már akik maradtak ezután a szünet után kik vagytok, mit szerettek csinálni stb. Szóval ilyen ismerkedés féleség.
Ez Szerdán lenne 19:00-tól, ha valaki benne van ebbe az ötletbe, akkor irjon komit, vagy értesítsen chat-be. Szóval ezvan:D Remélem azért néhányatokkal megismerkedhetek:)
2010. december 27., hétfő
8.fejezet
Tudom, hogy nagyon régen nem volt friss, de nincs időm és itthon is nagyon sok gondom van. Tudom, hogy ez nem kifogás, de nehéz az élet. Mivel most Karácsony van és ünnepelünk, és úgy gondolom mindenkinek hozott valami jót a Jézuska:), ezért gondoltam megleplek titeket egy rég várt frissel. És tényleg nagyon sajnálom, hogy egy fél éve nem volt friss, de szükségem van pihenőre, és még a géptől is el vagyok tiltva, úgyhogy örülök ennek is, hogy most tudom hozni, ezt a rövidke fejezetet.
(Esme szemszöge)
Nagyon örülök, hogy találkoztam halottnak hitt lányommal, és gyerekeivel. Mivel holnap lesz a szülinapjuk az oviban van egy jó ötletem, amivel újból összetudnám kovácsolni a családot.Így siettem haza, és már tárcsáztam is Alice számát a mobilomba.
-Esme láttam az ötleted, és mindent előkészítek mire hazaérsz, megbeszélem a zsúrt a családdal, te csak menj nyugodtan vásárolni ajándékokat, és kajákat.
-Köszönöm Alice, nagyon rendes vagy.
Így én elindultam vásárolni a szükséges dolgokat, és vártam, hogy Alice megszervezze a bulit.
*Cullen házba*
Beérve egy igen érdekes látvány fogadott. Vagyis erre az érdekes nem jó szó. Tanya és Edward csókolóztak. Én ezt nem nézném ki Edwardból. Mi történt itt? Aztán csak annyit láttam, hogy Edward lelöki magáról Tanyát. Én mit sem törődve bementem a konyhába lepakoltam a vásárolt cuccokat, beraktam a helyükre és felmentem Alicék szobájába.
(Alice szemszöge)
Boldog voltam, hogy a kicsiknek megszervezhetjük a bulit, hisz ők Bella gyerekei. És nagyon örülök annak, hogy legjobb barátnőm, és testvérem is egyben visszajött. És főleg annak, hogy van két gyereke, és ők valószínűleg az én unokahúgaim, lehet nem, lehet, hogy igen, de akkor is cukik.
Visszatérve a bulira, csak az óvoda igazgatónője tud erről, és megengedi. Ez nagyon jó, így legalább egy ilyen meglepetés alatt tudhatja meg a család újra, hogy Bella életben van, és van két gyermeke.
*másnap*
Ma nem mentem suliba betegségre hivatkozva. A többieknek viszont be kellett menni, ők úgy tudták, hogy fontos elintéznivalóm van. Csak Carlise és Esme tudja az igazat, így apa ír nekem igazolást.
Na így hozzáláttunk Esmével a sütéshez és főzéshez. Annyira nem vagyok ügyetlen ebben, mert amikor Esme süt az árvaháznak én is szoktam neki segíteni. Sütöttünk palacsintát, meggyes sütit, pudingot főztünk, gyümölcs és frankfurti levest csináltunk, majd még jutott idő egy kis krumplis tésztára és néhány finomságra is.
Miután végeztünk én gyorsan letörölgettem Esme pedig felporszívózott, majd felmosott. Elkezdtem kitenni a felfújt lufikat és feldíszítettem a házat mindenfélével, amivel csak egy gyereknek kedvezni lehet.
Nessie és Ed ajándékát betettem a nappaliba a kanapéra. Na hát már minden készen állt arra, hogy elkezdődjön a buli. Legalábbis azt hittem, mert elfelejtettem betenni a lemezt a lejátszóba. Na mire jó a vámpírmemória? Pedig én nem is vagyok felejtős. De mindegy. Gyorsan bekészítettem a lemezt, és vártunk egy csapat óvodást Esmével.
Egyszer csak csengettek. A gyerekek beözönlöttek a házba, majd a nagy zsivajtól már a saját hangomat sem hallottam. De ez így volt jó. Örültem annak, hogy mi megtarthatjuk a bulit. Esme és két gyerkőc odajött hozzám.
-Én Renesmee Carlie Swan vagyok, ő pedig itt a bátyjám Edward Swan.- szólalt meg a kis aranyos lány. Nagyon aranyos volt. Felfedeztem benne Bella vonásait is. Olyan édes testvérek voltak. Látszott rajtuk az, hogy van köztük testvéri szeretet, és látszott az összetartás is.
Épp a kicsikkel beszélgettem, amikor látomásom támadt:
Bella egy ismeretlen nomáddal harcol, ellökik, neki esik egy fának, majd mozdulatlanul fekszik, és a nomád elmenekül.
Gyorsan rohantam Esméhez elmondani neki a látomást...
U.i.: Sajnálom ezt a hosszú szünetet, de néhány komit szeretnék:)
(Esme szemszöge)
Nagyon örülök, hogy találkoztam halottnak hitt lányommal, és gyerekeivel. Mivel holnap lesz a szülinapjuk az oviban van egy jó ötletem, amivel újból összetudnám kovácsolni a családot.Így siettem haza, és már tárcsáztam is Alice számát a mobilomba.
-Esme láttam az ötleted, és mindent előkészítek mire hazaérsz, megbeszélem a zsúrt a családdal, te csak menj nyugodtan vásárolni ajándékokat, és kajákat.
-Köszönöm Alice, nagyon rendes vagy.
Így én elindultam vásárolni a szükséges dolgokat, és vártam, hogy Alice megszervezze a bulit.
*Cullen házba*
Beérve egy igen érdekes látvány fogadott. Vagyis erre az érdekes nem jó szó. Tanya és Edward csókolóztak. Én ezt nem nézném ki Edwardból. Mi történt itt? Aztán csak annyit láttam, hogy Edward lelöki magáról Tanyát. Én mit sem törődve bementem a konyhába lepakoltam a vásárolt cuccokat, beraktam a helyükre és felmentem Alicék szobájába.
(Alice szemszöge)
Boldog voltam, hogy a kicsiknek megszervezhetjük a bulit, hisz ők Bella gyerekei. És nagyon örülök annak, hogy legjobb barátnőm, és testvérem is egyben visszajött. És főleg annak, hogy van két gyereke, és ők valószínűleg az én unokahúgaim, lehet nem, lehet, hogy igen, de akkor is cukik.
Visszatérve a bulira, csak az óvoda igazgatónője tud erről, és megengedi. Ez nagyon jó, így legalább egy ilyen meglepetés alatt tudhatja meg a család újra, hogy Bella életben van, és van két gyermeke.
*másnap*
Ma nem mentem suliba betegségre hivatkozva. A többieknek viszont be kellett menni, ők úgy tudták, hogy fontos elintéznivalóm van. Csak Carlise és Esme tudja az igazat, így apa ír nekem igazolást.
Na így hozzáláttunk Esmével a sütéshez és főzéshez. Annyira nem vagyok ügyetlen ebben, mert amikor Esme süt az árvaháznak én is szoktam neki segíteni. Sütöttünk palacsintát, meggyes sütit, pudingot főztünk, gyümölcs és frankfurti levest csináltunk, majd még jutott idő egy kis krumplis tésztára és néhány finomságra is.
Miután végeztünk én gyorsan letörölgettem Esme pedig felporszívózott, majd felmosott. Elkezdtem kitenni a felfújt lufikat és feldíszítettem a házat mindenfélével, amivel csak egy gyereknek kedvezni lehet.
Nessie és Ed ajándékát betettem a nappaliba a kanapéra. Na hát már minden készen állt arra, hogy elkezdődjön a buli. Legalábbis azt hittem, mert elfelejtettem betenni a lemezt a lejátszóba. Na mire jó a vámpírmemória? Pedig én nem is vagyok felejtős. De mindegy. Gyorsan bekészítettem a lemezt, és vártunk egy csapat óvodást Esmével.
Egyszer csak csengettek. A gyerekek beözönlöttek a házba, majd a nagy zsivajtól már a saját hangomat sem hallottam. De ez így volt jó. Örültem annak, hogy mi megtarthatjuk a bulit. Esme és két gyerkőc odajött hozzám.
-Én Renesmee Carlie Swan vagyok, ő pedig itt a bátyjám Edward Swan.- szólalt meg a kis aranyos lány. Nagyon aranyos volt. Felfedeztem benne Bella vonásait is. Olyan édes testvérek voltak. Látszott rajtuk az, hogy van köztük testvéri szeretet, és látszott az összetartás is.
Épp a kicsikkel beszélgettem, amikor látomásom támadt:
Bella egy ismeretlen nomáddal harcol, ellökik, neki esik egy fának, majd mozdulatlanul fekszik, és a nomád elmenekül.
Gyorsan rohantam Esméhez elmondani neki a látomást...
U.i.: Sajnálom ezt a hosszú szünetet, de néhány komit szeretnék:)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)